A funkcionalizmus szépsége

D3SIGN

 

Pärnu üdülővárosa az észt funkcionalizmus központjaként is ismert, innen ragadunk ki egy ehez a címhez méltó példát.

Az 1930-as években számos funkcionalista stílusú épületet felvonultató város most új taggal bővült. Egy vendégházzal, melynek gyönyörűsége egyszerűségéből is fakad.


A 47 lakást tartalmazó tengerparti épület időszakos használatra épült. A lakásokat összekötő oldalfolyosók igazából belső terek külső hőmérséklettel. Ezek üvegfalai és az épület tömör falai olyan harmóniában állnak, mely alapvetően a funkción alapul, de a multifunkciókra törekszik. Az éjszakai megvilágítás kelti ezt életre, hisz a közlekedők üvegfalain keresztül fény tölti be a belső udvart.



Az említett tömör falak egy, már sokszor látott szalagszerű sávként fogják össze az épületet és a megfelelő helyeken érvényesülnek. Födémekbe átfordulva alkotják például a fél szint eltolásból eredő rámpát is, amely a várost érő áradások idején csónak kikötőként is szolgálhat.


Az anyagok, felületek, terek, tömegek vonzásából egy ízléses épület született, mely többek közt a funkcionalizmus eredményeiből dobogós helyet érdemel.


Tervező: JVR Arhitektuuribüroo

1 hozzászólás Címkék: építészet vendégház észt funkcionalizmus

A bejegyzés trackback címe:

http://d3sign.blog.hu/api/trackback/id/tr511786188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szép ház, de különös hogy PONT a funkció emelődik ki központi gondolatként:
- A belső közlekedők padlótól plafonig üvegezettek, (szinte) nem is lehet az udvarra kimenni (jó, ki lehet, de macerás).
- Ugyanezen üvegek miatt ezek a folyosók részint hidegek, részint valóban lezárnak az udvartól és a lehetséges kapcsolatoktól: nem lehet átszólni, megismerni a másikat, felkiabálni ha valami otthon maradt...
- Épp ezért ez a folyosó egy lehetséges találkozóhely helyett csak közlekedő maradt, ami nem jó.
- pont a sok üveg miatt az egész nagyon steril, nem jó érzést sugall - a brutálisan burkolt udvar ugyancsak;
- minden lakás kifelé néz, azaz egyáltalán nem tájolásérzékeny a ház.

Tehát ha valamilyen akkor már jóval inkább formalista mintsem funkcionalista a ház, és nagyon lazán mond le olyan lehetőségekről, amikkel pedig sokkal gazdagabb lehetne. És - jegyzem meg - olcsóbb is: a sok üveg nyilván drága volt, és sok szempontból gátat, akadályt is jelent, pozitívumot szinte semmit.